A megelőzés fontosságát hangsúlyozva a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (TMKI) az Országos Mentőszolgálat Tolna Megyei Szerveze és a Caminus Tüzeléstechnikai Kft. közreműködésével november 23-án sajtóbeszélgetésre hívta a megyei sajtó képviselőit, hogy a szükséges információk a lehető legtöbb állampolgárhoz eljussanak, ezzel is a lehető legtöbb tragédia bekövetkezését megelőzve.

Hazánkban minden évben több száz szén-monoxid-mérgezéssel járó eset következik be, ezek közül több tucatnyi halállal végződik. A tolna megyei tűzoltóknak az idén, az előző fűtési szezonban két alkalommal, a mostani fűtési szezonban pedig egy alkalommal kellett a mentők hívására szén-monoxid-mérgezéshez vonulniuk, haláleset viszont szerencsére egyik esetben sem történt.

Wéber Antal tű. ezredes, a TMKI igazgatója elmondta, hogy a szén-monoxid-mérgezés nem rajtunk kívülálló okok miatt következik be – mint például egy vihar -, ezért a megelőzés érdekében magunknak kell lépéseket tennünk. Csak megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező berendezéseket használjunk, melynek beépítését, beüzemelését és javítását minden esetben bízzuk szakemberre, mivel a házilagos beépítések, szükségmegoldások komoly veszélyforrást jelentenek. Az időszakos felülvizsgálatok ugyan pénzbe kerülnek, de saját érdekünkben végeztessük el rendszeresen, hiszen ez is életeket menthet.

Huszár Tibor, a Caminus Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy tapasztalatuk szerint a legtöbb problémát a régi típusú, nyílt égésterű fali kazánok, állókazánok, átfolyós rendszerű vízmelegítők jelentik. A szakember azt is elmondta, hogy egy nyílt égésterű kazán, vagy kandalló a szükséges oxigént a környezetéből nyeri, vagyis a megfelelő levegő utánpótlásról mindenképpen gondoskodni kell, mivel 1 köbméter gáz elégetéséhez 10 köbméter levegő szükséges. Fontos tudni, hogy egy ilyen típusú készülékkel egyidőben nem tanácsos a konyhai páraelszívót is üzemeltetni, mivel egy közepes teljesítményű elszívó körülbelül 200-300 köbméter levegőt használ el. A másik problémát az utóbbi években újonnan beépített, modern, túl jól záró nyílászárók is jelentik.

A szakember tájékoztatása szerint az égéstermék visszaáramlását jelezheti a helyiség túl magas páratartalma, ami a felső sarkok vizesedésével, penészesedésével jelentkezik. De figyelmeztető jel lehet a készülék burkolatának indokolatlan, túlzott melegedése is.

Jó, ha van szén-monoxid szintet jelző készülékünk, ez már viszonylag kis anyagi ráfordítással beszerezhető, és sokszor ez is életeket menthet. Viszont jó tudni, hogy ezeknek a készülékeknek az élettartama is véges, egy olcsóbb kategóriájú 2-5, a drágább 3-8 évig működhet biztonságosan. Jó tudni, hogy a jelzőkészüléken található visszajelző nem az érzékelő működését jelzi, csak az áramkörök megfelelőségét.

Huszár Tibor elmondta, hogy a megyében már 95 százalékban megtörtént a kémények időszakos felülvizsgálata, melynek során az égéstermék visszaáramlását nézik a szakemberek. Ahol a vizsgálat során komolyabb problémát észlelnek, ott azonnal felfüggesztik a használatot, kisebb probléma esetén pedig javításra kötelezik a tulajdonost, amit az állampolgárok a tapasztalatok szerint meg is tesznek.

Máté Adrienn, a mentőszolgálat képviseletében a szén-monoxid-mérgezés jeleire hívta fel a figyelmet. A szén-monoxid tökéletlen égés során keletkezik, a levegőnél kissé könnyebb, színtelen, szagtalan, íztelen gáz, amely meggátolja a véráramban az oxigén szállítását. Mérgezés első tünetei a halántéktáji erős, lüktető fejfájás, szédülés, fülzúgás, hányás, izomgyengeség, mely tünetek friss levegő hatására enyhülnek. Súlyosabb esetben már eszméletvesztés, szájzár, izomgörcs is kialakulhat, végül pedig az oxigénhiány miatti agykárosodás következtében beállhat a halál. Amennyiben a kezdeti tüneteket észleljük akár magunkon, akár valamelyik családtagunkon, azonnal szellőztessünk, lehetőleg menjünk szabadba és értesítsük a mentőket.

Összegzésként Wéber Antal ismételten felhívta a figyelmet a megelőzés és a rendszeres ellenőrzés fontosságára. Saját érdekünkben végeztessük el gázkészülékeink rendszeres karbantartását, a kéményseprőt pedig engedjük be, hogy ő is – szintén a mi érdekünkben – elvégezhesse a munkáját. A január 1-jén életbe lépő kéményseprő törvény ezen a területen változást hoz, ugyanis amennyiben a kéményseprő nem tudja elvégezni a munkáját, a tűzvédelmi hatóság végső esetben akár bírságot is kiszabhat.

A tűzelő- és fűtő berendezések karbantartásáról szóló tájékoztatónkat itt olvashatja.