Hogy mi köze van Hobónak, polgári nevén Földes Lászlónak Retteghy Fridolin színiigazgatóhoz, az kiderül, ha elolvassák Tóth Marcsinak a Nemzet Csavargójával készült interjúját.

- Sajnos nem tudtam ott lenni a HBB búcsúkoncertjén, pedig az öcsémnek és nekem nagyon sokat jelentett a Vadászat album, jóllehet mi fiatal harmincasok vagyunk. Valahol egyszer azt nyilatkozta, hogy Önnek a 60-as években kellett zenekart alapítania, de én úgy érzem, valahogy mégis pont jó időben talált meg egy nemzedéket, sokakat. Milyen érzés volt lezárni most ezt a korszakot, és befejezni a zenekarral, ebben a formában?

- Csodálatos volt a befejezés. Egyrészt azért, mert folytatni nem sikerült, másrészt közel hozta egymáshoz a régi tagokat, harmadrászt pedig döbbenetes volt szembesülni a húszezer emberrel a két estén, vagyis azzal, hogy sokaknak mennyit jelentettek ezek a dalok és maga a banda.

- Ön nagy magányosként beszél saját magáról mindig, de a közönség töretlen szeretete, érdeklődése kíséri hosszú évek óta, ez tény. Segít ez ezt a fajta magányt enyhíteni, vagy az alkotó, az előadóművész magánya mindig vállaltan egy különleges magány?

- Pocsék dolog egyedül lenni és megérteni azt, hogy az egykori társaknak leginkább utólag ismerszik fel, miben is vettek részt. Ha az ember sem zenész, sem költő, sem színész, méginkább egyedül van. De magára vessen, a szabadság magányos dolog, énekelte egyszer valaki. Ne sajnáljuk magunkat, hiszen sorsunkat mi választottuk.

- Több előadóestje is van, József Attilával már a 70-es évek végén elkezdett foglalkozni, Viszockijjal a 90-es években, és most itt van Pilinszky János. Vannnak-e tervei, kiket szeretne színpadra vinni a közeljövőben?

- Éppen monodrámát írok „Utcazenész" munkacím alatt, ami a magyar rockzene ötven évével foglalkozik, ehhez elkészült egy új lemezem. Nekiveselkedek egy forgatókönyv-szinopszis írásának, egy oly sokszor elképzelt és kudarcot vallott Vadászat-film tervéhez. Ma jelent meg Jack Kerouac „Úton"-jának eredeti kiadása, ennek prózai részleteit ötvözném Bob Dylan dalok magyar nyelvű sorozatával egy zenés estben. Nyersfordítás alatt van a Gulagon tett látogatásom alatt gyűjtött irodalmi anyag is, amelyhez a Pilinszky lemez zeneszerzője, Verebes Ernő ír majd dalokat.

- A kaposvári színházról van-e valamilyen emléke?

- A hetvenes években kezdtünk Kaposvárra járni. A színház hosszú éveken át számomra kultikus hely volt. Rengeteg előadást láttam, és több színésszel megismerkedhettem. Ács János és Ascher Tamás pedig rendezte is előadásaimat a nyolcvanas-kilencvenes években. Fuchs Laci zongoristát is onnan csábítottam át a HBB-be. Ám a legtöbbet Jordán Tamásnak köszönhetem, aki első, 1991-es József Attila estemet rendezte a Katona József Színházban, és ha szükség volt rá - volt - alaposan fenékbe billentett. Máig hálás vagyok neki.

- Van-e szerepálma, akár itt nálunk?

- Igazából két szerepre vágyom, de hiába. Svejk szeretnék lenni, ám alkati okokból ez lehetetlen. Másik álmom Retteghy Fridolin színigazgató szerepe A szabin nők elrablásában. Elsősorban a hatalmas fekete kalap és a kockás pelerin miatt. Amiben csak „jönnék" egy fejgéppel kísérve az üres színpadon. Hat évvel ezelőtt ezért szerződtem Vidnyánszky Attilához Debrecenbe, ám inkább operaáriákat és balettet várnak tőlem 112 kilóval. Ha Rátóti igazgató úr kitűzi ezt a darabot, azonnal átszerződök, legfeljebb Rátóthy Fridolin színigazgató szerepébe bújok.

További információkért ajánljuk a Csiky honlapját.